1.0Angol gazdasági bloghttps://angolgazdasagi.cafeblog.huangolgazdasagihttps://angolgazdasagi.cafeblog.hu/author/angolgazdasagi/<p></p> <div> <p>Míg itthon örülünk az Olimpiai Játékok összesített éremtáblázatában elfoglalt nagyon szép 9. helynek és számolgatjuk az egy főre jutó aranyérmek számát, addig Nagy-Britanniában számadást végeznek az olimpiához kapcsolódó kiadásokról és az azonnali, illetve hosszabb távon realizálódó bevételekről.</p> <p><img src="https://angolgazdasagi.cafeblog.hu/files/2012/08/London_Olympics.jpg" alt="London_Olympics.jpg" height="202" width="360" /></p> <p></p> <p></p> <p></p> <p></p> <p></p> <p></p> <p></p> <p></p> <p></p> <p></p> <p></p> <p></p> <p></p> <p></p> <div> <p>Nézzünk mi is néhány gazdasági vonatkozású adatot a játékokról:</p> </div> <div> <p> </p> </div> <div><ol start="1"> <li>Az Olimpiai Park területe kb. 2,5 km², amelyen több mint <strong>200 épületet</strong><strong> bontottak le</strong> (<i>demolished</i>), hogy felépülhessenek az olimpiai helyszínek. </li> <li>Az olimpia szervezésében és lebonyolításában összesen <strong>200.000 ember</strong> <strong>vett részt</strong>, köztük <strong>70.000 önkéntes</strong> (<i>volunteers</i>).</li> <li><strong>500 brit cég közel 5 milliárd font összértékű szerződésre</strong> tett szert a játékokkal kapcsolatban kiírt pályázatok révén (<i>Games-related contracts</i>).</li> <li>A londoniak háztartásonként <strong>20 fontos különadóval járultak hozzá</strong> (<i>contributed to</i>) a játékok megrendezéséhez.</li> <li><strong>Az előzetesen kalkulált 2,4 milliárd fontos költségvetést</strong> (<i>budget</i>) jócskán alábecsülték (<i>underestimated</i>), mivel közel <strong>10 milliárd fontot</strong> emésztett fel az olimpia szervezése.<i> </i>A 80 ezer férőhelyes Olimpiai Stadion előzetes <strong>280 millió fontos kalkulációját 496 millió fontra kellett módosítani</strong>, a 22 500 fő befogadására alkalmas uszodai komplexum költségei pedig <strong>74 millió fontról 215 millió fontra</strong> emelkedett.</li> <li><strong>A költségvetés egy részét kompenzálták a jegyértékesítésből származó bevételek,</strong> ugyanakkor a várakozásokkal ellentétben (<i>contrary to expectations</i>) <strong>a turisták száma</strong> nemhogy növekedett, hanem egyenesen <strong>csökkent</strong>, mert sokan éppen az olimpia miatt maradtak távol Londontól.</li> <li><strong>A szálloda-kihasználtság</strong> (<i>hotel occupancy rate</i>) korábban a <strong>90 százalékot is elérte,</strong> az olimpia alatt azonban ez kb. <strong>80%-ra esett vissza</strong>, ami nagy részben annak tudható be, hogy egyes szállodákban egy szobáért éjszakánként 415 fontot számítottak fel, dacára annak, hogy tavaly ugyanezeket a szobákat még kb 100 fontért kínálták.</li> <li><strong>Az olimpiai falut megfizethető (</strong><i>affordable</i>) <strong>lakóparkká építik át</strong>, a környéken új egyetemi város épül, az Olimpiai Park szomszédságában pedig már felépült Európa legnagyobb belvárosi bevásárlóközpontja, amelytől a város vezetése <strong>18 ezer új munkahelyet</strong> remél.</li> <li>Az olimpiai falu <strong>berendezési tárgyait a játékok után kedvező áron meg lehet vásárolni</strong> (<i>at a reasonable price</i>). Egy ágyhoz például már 40 fontért hozzá lehet jutni, míg a ruhafogasokért mindössze 20 pennyt kell fizetni.</li> <li>Végül pedig egy érdekesség az aranyérmekről. A mostani <strong>aranyérmek nagy része</strong> (<strong>92,5%) ezüstből készül</strong> és az arany mindössze az érmék bevonására szolgál. Egy évszázaddal korábban az első helyezettnek járó érme még teljes egészében arany volt, jelenleg azonban - mint tudjuk - <strong>nem minden arany,</strong> <strong>ami fénylik!</strong></li> </ol></div> <br /> <p></p> </div>rich