Teljesen tébolyult törvények, avagy az angolszász törvénykezés diszkrét bája

2014 február 19. | Szerző: angolgazdasagi

A legtöbb országban vannak olyan törvények, melyek olvastán süldőlányos vihogás vesz erőt minden földi halandón. Miután a vihogás röhögésbe, combcsapkodásba, majd köhögőgörcsbe torkollott, általában azt is megállapítja magában az ember, hogy igen, letagadhatatlan, hogy a törvényeket gyarló emberek írják. Továbbá konstatáljuk azt is, hogy bizonyára lehetett olyan kor vagy helyzet, melyben volt valami értelme az ilyesfajta szabályozásoknak.

Mivel azonban az adott korszak és/vagy szituáció immár a múlté, számunkra nem marad más hátra, mint az utolsó karakterig kiélvezni az angolszász jogszabályok vidámító hatását.

1. Chesterben kizárólag éjfél után lehet walesiekre nyíllal lövöldözni. Herefordban viszont mindez kifejezetten tilos, de csak vasárnap.

2. Yorkban vasárnap kivételével a skótok szabadon lenyilazhatóak.

3. Londonban nem engedik be a képviselőt az Alsóházba, ha páncélban érkezik.

4. Vasárnap egész Angliában csak répát lehet árusítani.

5. Az USA Michigan államában a farmerek törvényesen hálhatnak állataikkal.

6. Oklahomában tilos a halakat leitatni.

7. Mississipiben tilos mókust ölni a tárgyalóteremben.

8. Illinois állam Joliet városában le lehet tartóztatni azon nőket, akik egy vásárlás alkalmával hatnál több ruhát próbálnak fel.

9. Ugyanezen állam egy másik városában a színházból bárki kirúgható, akinek büdös a lába.

10. Wyoming egyik városában a rendőröknek szabadságukban áll megharapni a kutyákat, ha azok nem hagyják abba az ugatást.

11. Baltimore-ban nem vihetsz magaddal oroszlánt a moziba.

12. New Jersey-ben elvisz a rendőr, ha a vendéglőben szürcsölöd a levesed.

13. Kaliforniában tilos a medencében bringázni.

14. Los Angeles-ben tilos varangyos békát nyalogatni.

15. Texas-ban a bűnözőknek áldozatukat 24 órával a bűn elkövetése előtt értesíteniük kell arról, mit és hogyan terveznek ellenük.

Végezetül ne feledd: ignorantia iuris non excusat, vagyis a törvény nem tudása nem mentesít. Azaz szokj le a békanyalogatásról, mielőtt L.A.-be utazol, hagyd otthon az oroszlánt Baltimore-ban, Yorkban írd ki magadra, hogy nem vagy skót, stb.

Az Első Hölgy egy kissé bogaras, avagy flúgos történetek First Ladykről

2014 február 8. | Szerző: angolgazdasagi

És íme a girl power pillanata elérkezett: csak nem képzeltétek, hogy beérjük az elnökökkel, amikor a feleségeik sokkal szaftosabb anyagot szolgáltatnak? Egyesek persze csak aprókat botlottak, mintegy sztepptáncot lejtve a történelem színpadán, mások viszont estek-keltek, vagy akár fekve is maradtak.

A sztepptáncosnők sorát Louisa Adams (elnökné 1797-1801 között) nyitja, aki hárfatudásához kevésbé emelkedett foglalatosságokat is társított; selyemhernyót tenyésztett a Fehér Házban, mert … mért ne?

Szintén a flepnin innen volt még Lincolnné (1861-1865) is, bár csak egy hangyasasszéval. A Fehér Házban ő tartotta az első szeánszokat, ami talán arra utal, hogy az evilági társasági élet nem elégítette ki. A médiumok a Vörös Szobában igyekeztek szellemeket toborozni az izgalmakra vágyó Első Hölgy kedvéért.

Ma megint rossz sora lenne (dohányzásra kijelölt terület a Fehér Ház alatti bunkerben, háromfogú emberek látványa a cigis dobozon, stb.), de saját kora se kényeztette el éppen Taftné asszonyságot. Férje 1909-1913 között volt bentlakó az elnöki vityillóban, ő pedig egyfolytában vetette rá a rossz fényt (mit vetette, reflektorozta!). Cigarettázott, autót vezetett és még a visszaemlékezéseit is kiadta.

Mary Lincolnt már emlegettem, de tudott ő igazán flúgos futamot is produkálni. Olyat, aminek a végén be is utalták egy csöndes és eldugott sárgaházba. Mindez férje halála után történt, és rokonai elég hamar kiszabadították az ápolók gyengéd öleléséből, de azért ez nem várt fordulat egy First Lady életrajzában.

Miután Ronald Reagant kevés híján lepuffantották, Nancy (1981-1989) semmit sem akart a véletlenre hagyni. Szerzett egy asztrológust, aki szebbnél szebb táblázatokban mutatta ki, mikor léphet az elnök a nyilvánosság elé, mikor, hol és hogyan tehet eleget kötelességeinek. Tán még a csillagháborús tervezet ötlete is onnan származott, hogy Ronald rosszul tűrte, hogy csillagon rángatják.

Írhatnék persze még számos flúgos történetet, de akkor hol marad a nevelő célzat? Tessék szépen elolvasni a maradék sztorikat az angol forrásmunkákban! (Ja, és előtte meg lehet tanulni nálunk angolul.)

Miért tanuljak gazdasági angolt?

2011 augusztus 24. | Szerző: angolgazdasagi

Amikor ismerőseimmel erről beszélgetünk, számos kérdés merül fel bennük és ezzel együtt nagyon sok tévhit is napvilágot lát.

1. “Megvan a felsőfokú nyelvvizsgám, nekem sok újat nem tudnak mondani.”

Egy felsőfokú nyelvvizsga, egyetemi szigorlat, de még egy nyelvtanári diploma sem jelenti azt, hogy újat már nem lehet tanulni, és nincs hová fejlődni. Sőt! A vizsga megszerzése után döbben rá csak igazán az ember, hogy milyen gazdag a nyelv és hogy a nyelvtanulás az, amiről valóban elmondható, hogy egy egész életen át tartó folyamat.

2. “Én még csak most készülök a középfokú nyelvvizsgára, nekem a gazdasági angol kínai lenne.”

Egyáltalán nincs szükség tökéletes nyelvtudásra ahhoz, hogy belevágj egy ilyen típusú tanfolyamba. Egy erős alapszintű tudás persze kell hozzá,de ha már elfogadható szókinccsel rendelkezel és ismered az alapvető nyelvtani szabályokat, bátran belefoghatsz az üzleti angol tanulásba.

3. “Én soha nem fogok a gazdasági szférában dolgozni.”

Először is, soha nem mond azt, hogy soha🙂, másodszor pedig mindenki kerülhet olyan helyzetbe, amikor angolul kell hivatalos levelet írnia. Ilyenkor az írásod az egyetlen, amely alapján megítélnek (a stílus maga az ember!). Biztos lehetsz benne, hogy egy nyelvtanilag helyes, megfelelő hangvételű levél fogadtatása teljesen más, mint egy esetleg nyelvtanilag szintén korrektnek mondható, de stílusát tekintve igencsak kifogásolható levélnek.

4. “Tudom, hogy szükségem lenne rá, a munkahelyemen is hasznát venném, de tőlem annyira távol áll a gazdaság.”

A nyelvleckék nem makro– vagy mikroökonómiai órák, és még csak nem is a Financial Times vagy a TheEconomist cikkeinek szakértői szintű elemzéséből állnak:-). Az órák azonban  nemcsak a tankönyvi anyag leadásából állnak, hanem számos érdekes, aktuális cikk vagy esetleg egy meghökkentő adat ismertetéséből is, melyeknek aztán a diákok önállóan is utánanézhetnek, minél jobban elmélyedve így a tanultakban.

Végül szerepeljen itt is néhány érdekesség az üzleti világból.

Tudtad, hogy

• a Yahoo internetes portál neve Swift: Gulliver utazásai c. könyvéből származik?
• Arnold Schwarzenegger egykor instant tésztalevest, Sting pedig sört hirdetett, de kizárólag csak japán reklámfilmekben?
• a McDonald’s alapítója a Hamburger EgyetemenBA fokozatot szerzett?
• Ausztráliában a Burger King Hungry Jack’s néven van jelen?

Ha szeretnél még több érdekességet olvasni, klikkelj ide: www.funfactz.com/business-facts/

Vázsonyi Györgyi – www.angolgazdasagi.hu