Negative Campaigning, avagy nicsak, nocsak
2013 január 28. | Szerző: angolgazdasagi
A bejegyzés története egészen a jégkorszakra nyúlik vissza (konkrétan múlt hét péntekre), amikor megfeszített lábikrával iparkodtam a babám felé a hóban. Túlélési esélyeimet jelentősen csökkentve egy hóförgeteg lerántotta a kapucnit okos kis buksimról, és én vacogó pupillákkal kitekintettem a szempilláim közé nőtt jégcsapok közül. És mit láték?
Nos, összeakadt a tekintetem Matolcsyéval. Helyesbítek: az én két szemem pillantása összeakadt az ő egyik tekintetével, mert a másik szerintem Sydney-ben stírölt valakit. Kidörzsöltem a gleccsereket a szemzugaimból és elolvastam az akut hepatitis-ben szenvedő üzenetet. Örvendezzetek neki ti is.
Mélylélektani analízis és agysejtröntgen kéne persze ahhoz, hogy megtudjuk, miért asszociáltam én erről a plakátról a lejárató kampányokra, de már mindegy, megtörtént.
Annyi bizonyos, hogy az angolszász (gazdaság)politikai porondon is zajlanak néha ilyen meccsek. Mindenesetre elég hidegvérűek ahhoz, hogy lazán mudslinging-ként aposztrofálják a pankráció ezen válfaját.
2010-ben az Egyesült Királyságban jó pár lövedék toccsant a munkáspárti miniszterelnökön. Brown néhány árnyalattal sötétebb lett, mire a Saatchi által levezényelt mószerkampányt leintette a választás. A posztereken a PM (prime minister) dicsvigyorral újságolja eredményeit: “I took billions from pensions – vote for me”, “I increased the gap between rich and poor – vote for me”, “I let out 80,000 criminals early – vote for me”.
You know what? They did not vote for him.
Néha azonban kiderül, hogy a sárral töltött harci eszköz valójában nem parittya, hanem bumeráng. Márpedig ha nagy körben repül az anyag, nagyobb a becsapódás ereje is. Romney agymenéseivel (47%, the next president of the US és egyéb szösszenetek) elgáncsolta magát a cél előtt, Obama viszont korábban mindent megtett, hogy a riválisnak készített iszapfürdőbe maga essen bele. Az Obama-stáb addig agyagozott a Romney-utálja-a-nőket, -a-gyerekeket, az-oktatást, a-jövőt mantrával, amíg saját jelöltjüket maszatolták jól össze.
http://www.nydailynews.com/opinion/obama-relentless-negativity-article-1.1143143
Néha így sül el, néha amúgy. Nekem Matolcsy rám eső tekintetéből nem sikerült kiolvasni a jövőt. Ha esetleg a másik szemben tükröződött, akkor kérem a sydney-i illetőségű stíröltet, írja meg nekem kommentként.
2012 – a felmérések szerint
2013 január 13. | Szerző: angolgazdasagi
A tavalyi év legnépszerűbb táblázatait, grafikonjait, térképeit és infografikáit decemberben újra adventi kalendáriumban válogatta össze a The Economist, amit a honlapjukon találhattok meg: (http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2012/12/christmas-countdown).
December 1 és 25 között minden kinyitható ablak mögött egy rövid, grafikonnal is szemléltetett gazdasági cikket olvashattok. Érdemes átböngészni a statisztikákat és különböző felmérések eredményeit, még akkor is, ha legalább annyira vagytok szkeptikusok a felmérésekkel kapcsolatban, mint amennyire Churchill volt, aki „csak abban a statisztikában hitt, amit ő maga hamisított” 🙂
Aki gazdasági nyelvvizsgára készül, annak nagyon hasznosak lehetnek a cikkek, mert a mellettük álló ábrák segítségével jól lehet gyakorolni a különböző gazdasági folyamatok, trendek jellemzését. A cikkek pedig egyáltalán nem szárazak és unalmasak, idén az újságnak egész érdekes és helyenként szórakoztató témákat sikerült kiválasztania.
Kedvcsinálónak egy kis szemezgetés a cikkekből:
– Míg 2001-2011 között világszerte átlagosan „csak” 30%-kal, addig a Közel-Keleten – ahol a az iszlám országok többségében alkoholtilalom van – 72%-kal nőtt az szeszesital-fogyasztás mértéke.
– A társadalmi jólét és egy adott országban élők átlagos életszínvonalának mutatójaként már több mint 70 éve a GDP-t használja a közgazdaságtan, de mivel ez nagyon leegyszerűsíti a képletet, így az utóbbi években bevezették és már alkalmazzák is a „Jobb Élet” indexet, ami már valósabb képet ad arról, mitől is jó az élet ott, ahol ez a mutató magas.
– Míg Görögországban a fiatalok körében alacsony az öngyilkosságok száma, az autóbalesetekben elhunytaké viszont magas, addig ez Finnországban épp ellenkezőleg van. Nem meglepő, hogy az USA-ban a legveszélyesebb fiatalnak lenni, mivel az erőszak általi halálozások száma ott kiugróan magas.
– A felmérések szerint Máltán a leglustább emberek, ott a lakosság 72%-a nem mozog eleget, ugyanakkor Bangladesben mindössze az emberek 5%-a mondhatók inaktívnak.
– Meghatározni a legjobb várost, olyan, mint Anyák napján megválasztani a legjobb anyát. Lehetetlen, vagy legalábbis nagyon szubjektív. A felmérés készítői több tényező figyelembe vétele után (levegőszennyezettség, zsúfoltság, zöld terület, népsűrűség) Hong Kongot tartják a legélhetőbb városnak.
– Az illegális drogok körében még mindig a kanabisz (szárított kendervirágzat vagy marihuána) használata a legnépszerűbb. A csendes-óceáni Palau-szigeten a felnőtt lakosság közel egynegyede bódítja magát rendszeresen a szerrel.
– Csak részben igaz az, hogy az USA-ban angolul, Kínában kínaiul, Oroszországban oroszul beszélnek, hiszen igen nagy a nyelvi változatosság világszerte. Valójában alig létezik egynyelvű ország, mivel a Föld 196 országában közel 6000 nyelv használatos. A legtöbb nyelvet – 830-at – Pápua Új- Guinea mondhat magáénak.
– Világviszonylatban igen magas a gazdaságilag inaktív nők száma, a munkaképes nők közel fele nem dolgozik (legalábbis legálisan). A cikk grafikonján nem fogsz meglepődni, a foglalkoztatottság a skandináv országokban a legmagasabb, az iszlám vezetésű országokban pedig a legalacsonyabb.
– A plasztikai sebészet mindenhol virágszik, úgy gondolhatnánk leginkább az USA-ban, ahol a mezei átlagember is hollywoodi honfitársához hasonlóan szeretné magát konzerválni. Valójában azonban Dél-Korea áll a lista élén, ahol minden ötödik nő hajlandó a (sebészi) kés alá menni.
– Megélhetés szempontjából a világ legdrágább városa már nem Tokió, hanem a svájci frank erősségének köszönhetően Zürich.
– A munkaidő a görögöknél a leghosszabb (ami nem áll egyenes arányban a hatékonysággal), ami pedig a korruptságot illeti, ebben az olaszok tűnnek verhetetlennek.
A felmérések eredményeivel gondolom nem mindenki ért egyet, én is vitatnék néhány dolgot, épp ezért (is) érdemes az eredeti angol írásokat elolvasni, melyekről aztán órán lehet diskurálni, a vizsgán pedig jól jöhetnek a friss infók.
Számonkérés 2
2012 december 31. | Szerző: angolgazdasagi
Mindazoknak, akik 2013-ra szándékoznak megfogadni, hogy leteszik a gazdasági angol nyelvvizsgát. Meg azoknak, akik 2012-re fogadták meg, de aztán tavasszal néha fújt a szél, 37 fok lett nyáron, ősszel meg sokat esett az eső, télen pedig karácsonyra plázáztak. És azoknak is, akik már 2001-ben leállamvizsgáztak, és azóta családjukban már a tősgyökeres makkoshotykai Mári tant dédunokája is letette a vizsgát, csak még ők nem, mert megnősült a szomszédjuk, elvált a főnökük, megfialt a macskájuk és elköltözött a gólya a szemközti házról. Szóval a magyar lakosság 18 éven felüli tagjai 80%-nak figyelmébe ajánlanám az alábbi egynyelvű üzleti angol nyelvvizsgát, különösen pedig annak szóbeli feladványait.
A Cambridge English Business Vantage aka BEC Vantage fog előnyöset domborítani jelen bejegyzésben. A kívánatos domborulatok közül különösen kiemelkedik egynyelvűségének ténye, vagyis nem kell fordítani és nem sütik az embert lassú nyelvtani tesztes tűzön. Világszerte elfogadott is ráadásul, vagyis ha a jövőben nem kötik össze a diplomaosztó ceremóniát útlevélelkobzással, akkor külföldön is el lehet vele kábítani/csábítani a munkaadókat.
A szóbeli szokás szerint speaking-re és listening-re oszlik, mint annyi más megpróbáltatás is az életben. A speaking ‘antiszocik kíméljenek’ (ez most éppen nem politikai mellékzönge!) jeligére megy, mivel vagy párban, vagy édes hármasban megy a numera, miközben a vizsgáztatók inkább csak kukkolói hajlamaikat élhetik ki (kezd az egész úgy hangzani, mint egy adult movie script, de végre is december 31-e van). Sok függ tehát attól is, kivel kell nyelvharcba vagy nyelvszövetségbe bocsátkozni: az se jó, ha valaki Terminator English-sel nevez be a buliba (I’ll be back, Fuck you, asshole és ennyi), de az se, ha Hamlet nagymonológjával készült, mert akkor neked a végére csak a taps és az újrázás marad (mármint a vizsga újrázása). A BEC Vantage speaking-je három részre oszlik: bemutatkozás, önálló vélemény-nyilvánítás és együttműködés. A bemutatkozásnál inkább ne nagyon időzzünk el: gyors összefoglalás, majd suhi tovább, hiszen az egészre van negyedóra. Önálló véleményt olyan kategóriákban kell nyilvánítani, mint pl. mi a fontos a hotelszoba lefoglalásakor, vagy egy új termék piacra dobásakor. Szempontokat is adnak hozzá, úgyhogy nem az a kifejezett Anatómia II. vizsga. A köz(ös)munkánál nem egy halom avar mellett kell állni és gereblyére támaszkodva bánatosan cigizni, hanem közösen ki kell dolgozni valami probléma megoldását. A vizsgáztató elmondja a szitut, ami nagyon röviden összefoglalva a vizsgaáldozatoknál is ott van. Van még továbbá egy kis lista, melynek pontjait ékes angol nyelven meg kell vitatni és ki kell kötni a legfontosabb pontok mellett, természetesen jól megérvelve: pl. új alkalmazottak betanításakor mik lennének a legfontosabb szempontok a következők közül: számítógép-használat, vevőszolgálat, idegennyelvek stb.
A listening egy durván 30 perces vidámkodás, mely szintén három részes. A hallott szöveg alapján kell szöveget kiegészíteni, több válasz közül a helyeset kitotózni, illetve ábrák, táblázatok, illusztrációk közül a leírtat kiválasztani. Tiszta mázli, hogy kétszer lehet meghallgatni a szövegeket, mert ha esetleg első hallásra dobsz is székestül egy hátast a Cockney English-től, a második meghallgatásra már bizonyára újra felállítottad a széked és visszanyerted hidegvéred (különösen a nyakszirteden, ahol a felbucskázás következtében éppen alvad a vér megfele).
Hát ilyes. Kissé ugyan drága a vizsga, de szerintem egy olyan ember semmit se sajnáljon magától, aki túlélte a világvégét. Márpedig mindnyájunkkal ez történt. Emelem hát poharam ránk, a már levizsgázottakra és majdan levizsgázókra, vagyis a túlélőkre. Happy New Year!
2013-ban is várunk online angol óráinkon, rugalmas időbeosztással, személyre szabott órákkal, kellemes légkörrel, hogy az idei legyen az utolsó éved, amikor még nincs angol nyelvvizsgád!
Brand history
2012 december 15. | Szerző: angolgazdasagi
Ha gazdasági angolt tanulsz, vagy angolul tanulod a közgazdaságot, esetleg az üzleti menedzsmentet, gyakran szóba kerül a márka és az ehhez kapcsolódó fogalmak, mint pl. a márkahűség (brand loyalty), márkakötődés (brand attachment), márkaismertség (brand awareness), márkaépítés (brand building) vagy márkaérték (brand value).
Ezekkel a fogalmakkal többnyire az utóbbi években / évtizedekben találkoztunk először, maga a márka és a márkázás története viszont már igen régi időkre tekint vissza. A brand szó, az óészaki nyelvből származik, eredeti jelentése égetés. Ez a kereskedők egykori szokásaira utal, akik kezdetben ráégették a védjegyüket a termékeikre. A szarvasmarhákat és a lovakat például már igen korán megjelölték az állattartók, hiszen ha elkóboroltak, vagy ellopták őket akkor ez segített az azonosításban. Egyedi jeleket kellett kitalálni, ami jól beazonosíthatóvá tette a tulajdonosokat.
Az 1200-as években Itáliában az okiratokon már vízjegyet, mint márkát használtak, de a híres festők, mint pl. Leonardo da Vinci aláírása a festményein is egyfajta márkázásnak fogható fel.
A Campbell Soup, a Coca-Cola, az Uncle Ben és a Kellogg’s az elsők közé tartoztak, akik márkázták a termékeiket, hogy a fogyasztók minél könnyebben be tudják azonosítani a termékeket.
A gyártók aztán hamar megtanulták az arculattervezést, létrejöttek az első szlogenek. Ma már nem (csak) a terméket vásároljuk, hanem a termékek és a cégek által sugallt imázst, élet-vagy közösségi érzést. Kialakult a márkaérték, majd a márkaérték-mánia fogalma. 1988-ban a Philip Morris a Kraft céget az akkori értékének hatszorosáért vásárolta meg, ebben az esetben valóban hatalmas értéke volt a márkának a cég valóságos értékén felül.
Ez nemcsak a cégek felvásárlására igaz, de mi vásárlók is néha többet vagyunk hajlandók fizetni egy termék valós áránál. Jó példa erre az iPhone, amely igencsak túl van árazva, de a a vásárlási adatok mégis az Apple marketingpolitikáját igazolják. Egyrészt a márkahűségnek köszönhetően sokan kitartanak az iPhone mellett, másrészt a cég nyíltan vállalja, hogy a vallás bizonyos elemeit pl. a „a feltétel nélküli hit”-et tudatosan felhasználva alakítja ki marketingstratégiáját. Más cégek a pszichológiára hagyatkoznak, pl. a McDonald’s piros-sárga színválasztása nem véletlen. A pszichológusok szerint a sárga éhségérzetet kelt, a piros pedig sietésre ösztönöz, vagyis ha megéheztél vegyél egy menüt a gyorsétteremben, de aztán add is át a helyed hamar a következő vendégnek. Egyszóval, ne áltassuk magunkat azzal az illúzióval, hogy mi döntünk vásárláskor, de legalább a karácsonyi ajándékvásárlásnál ne bosszankodjunk, hogy manipulálnak bennünket.
Végül egy feladat: kösd össze a márkaneveket az elnevezés típusával:
1. Alliteration and rhyme A. Apple; Skype; Google
2. Descriptive B. Samsung; Pret A Manger
3. Evocative C. IBM; DHL; ING
4. Foreign word D. Fuji Film; Adobe
5. Founders’ names E. Nike
6. Geography F. Best Buy; Coca-Cola; PayPal
7. Initialism G. Toys R Us; British Petroluem; The Body Shop
8. Personification H. Adidas; Hewlett-Packard; Disney
Answer: 1-F; 2-G; 3-A; 4-B; 5-H; 6-D; 7-C; 8-E
Gazdasági angol óráinkon érdekes cikkeket is olvasunk együtt a gazdaság napi szereplőiről. Próbáld ki te is online!
Számonkérés
2012 november 24. | Szerző: angolgazdasagi
Kicsit máshogy: nem fogom számon kérni Matolcsyn bokros teendőit, se Viktoron a környezetemben tapasztalható victory-deficitet. Az én számon kérésem helyett inkább az az ígéret jön ki, hogy az év hátralevő részében azt taglalom majd, hogy a fejüket, vagyis inkább testüket-lelküket középfokú angol gazdasági nyelvvizsgára adók milyen szóbeli számonkérésekbe szaladhatnak bele. Elsőként mindjárt a BME vizsgába döfném a bonckést.
Itt tényleg szádon kérnek: kicsi chit-chatként indítva (titkoljuk gondosan, ha közgázt tanítunk a Közgázon) aktuál(gazdaság)politikai útvesztőbe vezetnek és élvezettel feszegetnek downgrade-et, EU summit-ot és anti-austerity strikes and protests-t. Mielőtt tehát okos kis fejedet felszegve a vizsgáztató tekintetébe mélyednél, merítkezz meg pl. a következő oldal információiban is: www.guardian.co.uk
Következhet az önálló témakifejtés a következő ördögi (téma)körökben:
Employment
Banking
Economics and Ecology
Economic Policy
Business Organisations
Stock Exchange
International Finance and Trade Organisations
Marketing
Finance
Management
Economy and the EU
Current Issues in the Hungarian Economy
Current Issues in the Target Language Country
E-Commerce
Commerce
Általánosságban igaz, hogy nem szakértőket várnak (ez nem az IMF vezetőségi ülése), hanem szakszókincsben bővelkedő laikusokat. Ne menj azonban az alapvető tulajdonnevek ismerete nélkül (NEM Matolcsy Viktor és NEM Orbán György), ne provokálj, (az IMF nem az Istentelen Mammonimádók Fellegvárának rövidítése), ne politizálj (jobban jársz, ha a haverjaiddal édelegsz a legutóbbi Békemenet részletein és nem a vizsgáztatónak fejtegeted International Finance Organisations témakörben) és ne poénkodj (az ominózus FB-képen Lagarde nem a barátja intim méreteiről testbeszél). Vagyis visszafogottság és előkelő távolságtartás.
A szituáció következik: kapsz egy kis kártyát, amin angolul lesznek az utasítások és sajnos hiába is próbálnád bedugni egy ATM-be. A fejedet viszont nagyon is beledughatnád a 1000 Questions and 1000 Answers in Business English kiadványba még a vizsga előtt. Mindjárt flottabban társalkodik az ember cégalapításról, pénzváltásról, bankszámlaműveletekről.
A hallgatózás folyamán jegyzeteket kell készítened az elhangzottakról, majd igaz-hamis jelleggel értékelned a szövegre vonatkozó állításokat. Gyakran lehet interjúkat hallani, melyekben szakértők vagy szakik (politikusok) felelgetnek. Kis csövezéssel (youtube) rengeteg BBC economy kategóriájú interjút meghallgathatsz és megnézhetsz. A vizsga ugyan nem audiovizuális, de azt a huszonöt percet kibírod a kedvenceid feje nélkül.
Szerencse fel! Segítünk a felkészülésben, persze, csak ha életjelet adsz magadról az alábbi honlap átböngészése után: www.angolgazdasagi.hu
JBJ Soul Kitchen, azaz a Bon Jovi étterem
2012 november 19. | Szerző: angolgazdasagi
Az utóbbi években személy szerint nem sokat hallottam Bon Joviról, eltekintve attól a néhány számtól, melyek semmiféle maradandó nyomot nem hagytak bennem. Pár napja olvastam viszont arról, hogy éttermet nyitott és az első „na-ő-sem-tudja-már-hogy-mit-kezdejen-a-pénzével” gondolatot követően kezdtem utánaolvasni, milyen vállalkozásról is van szó.
http://www.guardian.co.uk/music/2011/oct/20/jon-bon-jovi-restaurant
A Soul Kitchen nevű étterem megalapítására New Jersey-ben került sor. Bon Jovi elmondása szerint feleségével együtt azután döntöttek a közösségi étterem létrehozásáról, miután megtudták, hogy a gazdasági válság az amerikaiakat is igen mélyen érintette és minden 6. honfitársuk üres gyomorral, éhesen tér nyugovóra.
Az egykori autószervíz épületében nyílt étterem egészséges, tápláló, minőségi és ízletes ételeket kínál nemcsak a fizetőképes, de a rászoruló vendégek számára is.
Az étlapon nem szerepelnek árak, így mindenki annyit fizet, amennyit jónak tart. Nem titkolt célja az alapítóknak, hogy tehetősebb vendégek esetén szívesen veszik, ha mélyen a zsebükbe nyúlnak, ugyanakkor a szegényebb réteg előtt is nyitva áll az étterem ajtaja. A Soul Kitchen hitvallása eltér az olyan karitatív szervezetekétől, akik ingyenebéddel próbálnak segíteni a nincsteleneken. Bon Joviék szerint ugyanis ingyen nem jár semmi (there’s no such thing as a free lunch), az elfogyasztott ételért mindenkinek saját lehetőségein és keretein belül fizetnie kell. Az ő filozófiájuk szerint az „ingyenebéd” a segítés helyett inkább megbélyegez és kirekeszt, a rászorulóknak ehelyett arra van szükségük, hogy a társadalom értékes tagjainak tekintsék magukat. Ebből kifolyólag ők fizetés helyett munkájukkal járulhatnak hozzá az elkészített étel költségeihez. Ez a munka lehet bármilyen konyhai tevékenység, de az étteremben felhasznált fűszerek és zöldségek termesztésére kialakított kertben is lehet szorgoskodni.
A vendégek ültetési rendje is egészen egyéni, mert a személyzet egymást nem ismerő, eltérő vagyoni helyzetű embereket próbál egymás mellé ültetni, megteremtve ezzel azt a nem túl gyakori helyzetet, amikor teljesen eltérő egzisztenciájú emberek vacsoráznak együtt.
A munka nemesít, vallja Bon Jovi, így bevallása szerint hetente egyszer ő is felbukkan a konyhában. Ezek után nem lenne meglepő, ha a női vendégek körében jelentősen megcsappanna a készpénzes fizetők száma. Elvégre sokkal izgalmasabb lehet a mosogató Bon Jovi mellett pl zöldséget hámozni, mint egyszerűen néhány dollárt kifizetni.
Valószínűleg nagy sikere lesz az étteremnek, csakúgy, mint a jövő évi új lemeznek….mert ugye egy jó zenésznek ma már az indirekt marketinghez is érteni kell.
Magyarok az élbolyban
2012 november 4. | Szerző: angolgazdasagi
A napokban jelent meg egy írás az egyik magyar napilapban, http://www.metropol.hu/itthon/budapest/cikk/956519 mely szerint angol nyelvtudás terén világviszonylatban is kiemelkedő helyen állunk. Az írás szerzője a New York Times egyik cikkére, valamint az abban említett svájci intézetre hivatkozik, akik öt kontinensre kiterjedő felmérést végeztek. Az élbolyban persze a skandináv országok végeztek, ami önmagában nem meglepő, de az már igen, hogy mi, magyarok, a svédek, dánok, hollandok, finnek, norvégok, belgák, és osztrákok után a világranglista nyolcadik helyén állunk. Mivel egyetlen más magyar sajtóorgánum sem tett említést a fantasztikus helyezésről a cikk szerzője valamiféle tudatos információ-rejtegetést vél a háttérben felfedezni:).
A cikket egy-két online hírportál felkapta és rögtön „jó hírként” terjesztették a mindennapos nyomasztó- és rémhírek ellensúlyozására.
Namármost, én is szívesebben olvasok pozitív híreket, mint katasztrófák és vérengzések beszámolóit, de ami nyilvánvalóan nem igaz, azzal nem kellene magunkat áltatni.
Mivel a magyar újságcikkben nem volt belinkelve az eredeti angol cikk, így őszintén szólva, egy-két perces böngészés után fel is adtam, hogy rátaláljak az említett írásra. Annál is inkább, mert épp 1-2 napja futottam bele egy hasonló cikkbe az Economist egyik blogján http://www.economist.com/blogs/johnson/2012/10/language-skills és még emlékeztem, hogy az 50-es rangsor meg sem említ bennünket. Aztán most, amikor visszamentem a cikkre – be kell vallanom- ugyanarra (a már említett) előkelő helyezésre bukkantam. A lista azért volt első látásra megtévesztő, mert az 50-es rangsor csak véletlenszerűen szemezget a legjobb eredményt produkáló országok közt és így pl. a 6-8. helyre eső országok egy az egyben kimaradtak (így mi is az 8. helyünkkel).
Szóval a hír igaz, de mégis…valahogy erős kételyeim vannak ezzel kapcsolatban, még akkor is is, ha a felmérés online teszten alapult és elsősorban a fiatal, városi lakosságot célozta meg.
Vegyük például az egykori angol gyarmatokat. Az angol ezekben az országokban szinte mindenhol hivatalos nyelv, (lám, a gyarmatosításnak is vannak előnyei:) így számomra nehéz felfogni, miért áll Hong Kong, Szingapúr, vagy India hátrébb a listán, mint mi.
Nem akartam ünneprontó lenni és lehet örülni a szép helyezésnek, bennem azonban a cikk tovább erősítette a statisztikákkal, felmérésekkel és közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos erős szkepticizmusomat.
Persze, ha még feljebb szeretnénk tornázni magunkat a listán, nem árt kis tudás-frissítést végezni néha-néha; erre kiválóan alkalmasak online angol magánóráink kezdőknek, haladóknak és gazdasági nyelvet tanulóknak.
Tourism de force, avagy Fel! Támadunk!
2012 október 23. | Szerző: angolgazdasagi
FELTÁMADUNK
Kiemelkedő eredmények jellemezték a magyarországi turizmust az év első hét hónapjában. Az érkező vendégek száma nyolc százalékkal nőtt, talán éppen a száznál is több turisztikai fejlesztés következtében. Szárnyal az egészségturizmus, a turisták pedig továbbra is örömmel kapják be a magyar gasztronómia remekeit.
Négyzetméterenkénti turistasűrűségben Budapest vezet, de a Balaton (tótól igazán meglepő módon) közvetlenül mögötte lohol és a történelmi borvidékek sem aprózzák a lépést. Az ágazat tehát annyira húzó(s), hogy akár még a gazdasági kátyúból is kiránthat minket. Emígy az illetékes miniszter, akin (megszoritizmus helyett) kivételesen optimizmus-program fut.
FEL
A tárca nélküli állampolgár ugyan talán kissé máshogy látja a helyzetet, de szintén teszi a dolgát. A belföldi turizmus fellendítése érdekében (az pont visszaesett egy kicsit) több ismerősöm két napja próbál releváns választ találni arra a felettébb egzisztenciális kérdésre, hogy miként jusson ki az ember a napvilágra egy palkonyai pincesor lépcsőjének felhasználói szintű alkalmazásával. Filozofáláshoz persze köztudottan szükséges némi szőlőlé is, és tudtommal az se baj, ha nem Sió a márka.
A tárca nélküliek meglehetősen elterjedt alfaja számára az sem titok, hogy a turisták (legyenek ők bel- vagy külföldiek) tartása és gondozása felelős tevékenység, melynek gyakorlása folyamán a hidegvér (-50 fok) és a meleg emberszeretet (+50 fok) elengedhetetlen. A Kempinski Budapestbe beépített alfajtársam például érzékletesen tud arról mesélni, hogy a vietnámi turistacsoport reggelizése akusztikailag ugyanazt az élményt nyújtja, mint Blandings Császárnőjének egy-egy étkezése, csak Dolby Surroundban.
TÁMADUNK
És tényleg. A turisták legtöbb példánya ugyan közép-európai mércével szelídnek, balkánival pedig egyenesen kezesnek mondható, vannak azonban egészen szilaj, sőt vad példányok is. A hópehelysúlyban nevezett például az a holland turistalány, aki a szigeti biztonságiak napi rutinját strukturálta makacs kitartással. Reggel belépett karszalagjával, délutánig elszállt a szereitől, éjjel a verekedést variálta a bújócskázással, majd hajnalban kipenderült a K-híd tövébe. Onnan tért aztán vissza minden délelőtt ropogósan friss karszalaggal a ringbe. A lányka által nyert menetek száma ismeretlen, mert a biztonsági személyzetet idegkimerültség miatt lecserélték.
Úgyhogy turisták vannak. Észrevétetni is elég jól sikerül magukat. Ezért legyen az a feladat, hogy a fenti képeken látható budapesti látnivalókhoz (a baba magántulajdon, bár kétségtelenül nemzeti érték) rendeljük hozzá az angol információkat. És máris többet tudunk majd mondani annál, hogy “Hello tourist du bist in budapest”.
1. It is an island paradise originally built from wood. There is also a “petting zoo” where you can hob-nob with swans, wild geese and (exceptionally enough) a no-name hooded guy.
2. Ferenc Molnár is said to have lost its keys, so no wonder even notoriously penniless Gyula Krúdy was a patron here. However, no contemporary Hungarian writer is likely to follow in their steps, since prices are exorbitant at present.
3. Be a-mazed and catch sight of most Buda sights from atop a ziggurat. You may also witness a ship grounded.
4. Another island paradise where you can expect to see church ruins, eco playgrounds, a real petting zoo and some sweaty politicians.
Az iPhone ára
2012 október 19. | Szerző: angolgazdasagi
Hogy mennyibe kerül az új iPhone 5, arról egy korábbi bejegyzésben http://angolgazdasagi.blog.hu/2012/10/04/faster_lighter_thinner_iknow_it_s_iphone már esett szó. 200 000 forintért lehet itthon megvásárolni, így megint elmondhatjuk magunkról, hogy rekorderek lettünk, nálunk lehet a legdrágábban hozzájutni az új iPhone-hoz.
Hogy ezen felül milyen árat kell érte fizetni, arról leginkább a tajvani székhelyű Foxconn cég kínai gyárában dolgozó alkalmazottak tudnának mesélni. A Foxconn ugyanis az a vállalatóriásnak, amely többek közt a HP, a Motorola, a Sony és a Nokia mellett az Apple beszállítójaként is működik. Kínában több mint 1,2 millió alkalmazottal rendelkezik a cég, ahol a munkakörülmények messze nem ideálisak, bár sajnos nem is egyedülállóak:
– nehéz munkakörülmények (harsh working conditions)
– alacsony bérek (low salaries)
– magas öngyilkossági arány (high suicidal rate)
– gyakori munkahelyi balesetek (frequent accidents at work)
– ki nem fizetett túlóra (unpaid overtime)
– elégtelen egészség-és munkavédelmi előírások (poor health and safety regulations)
De miért gyártat Kínában az Apple és a többi hi-tech cég, amikor a nagyobb profit érdekében más országban olcsóbb munkaerőt (workforce) tudnának találni? Ennek az az oka, hogy máshol nem tudnák jó áron és kellő mennyiségben beszerezni az alapanyagok közé tartozó ritkaföldfémeket (REE i.e. rare earth elemenets). Ezek az anyagok nélkülözhetetlenek nem csak a mobiltelefongyártáshoz, de többek közt a televíziókhoz, LCD-monitorokhoz, az energiatakarékos izzókhoz (energy-saving lightbulbs), de a számítógépes merevlemezek készítéséhez is. Nevükkel ellentétben a ritkaföldfémek nem ritkák, viszonylag nagy mennyiségben fordulnak elő a földkéregben, hátrányuk viszont, hogy általában elszórtan fordulnak elő, és ritkán találhatók meg koncentrált és gazdaságosan kitermelhető ritkaföldfém-ásvány formájában.
Ma már ritkaföldfémeket gyakorlatilag csak Kínában bányásznak, innen származik a világtermelés 97 százaléka. A ritkaföldfémek mérgezőek, a bányászatuk és finomításuk (refinement) a világ egyik legveszélyesebb, és a leginkább környezetszennyező tevékenysége. Mivel a többi országban felhagytak a kitermeléssel Kína az elmúlt húsz évben egyeduralkodó lett az értékes anyagok kitermelésében (explotation).
A kínai bányák környezete pár év alatt holdbéli tájjá változik, a növényzet kipusztul, a környékbeli falvakat kitelepítik az ivóvízbe szivárgó mérgező anyagok miatt.
Az alábbi kép egy bánya területén készült:
Persze senkit nem akarok lebeszélni az okostelefonokról és az egyéb műszaki eszközökről, (amelyek nélkül már nehezen elképzelhető az élet), de néha jó tudni, hogy amit megvásárolunk és teljes természetességgel használunk, az honnan jön, milyen körülmények közt készül és milyen áron jut el hozzánk.
Ha érdekelnek gazdasági témák angolul, iratkozz fel ingyenes, 35 leckés gazdasági angol e-tanfolyamunkra és rögtön megkapod az 500 szóból álló gazdasági szószedetet!
Business English Idioms, avagy inspiráló idiómák igézetében
2013 január 31. | Szerző: angolgazdasagi
Néztél már be határidőt? Tettek már kegyetlenül alád a kollégáid? Mentél már teljesen szétcsapva melózni? Említette már az asszony, hogy felettébb kismenő vagy? Említette már a titkárnőd, hogy pokolian nagymenő vagy? Érezted már nagyon dörzsöltnek magad, mikor öt perccel előbb léptél le a munkából? Persze hogy.
A tetejébe mindez az angolokkal is megtörténik, vagyis van rá szókincs. A legtetejébe ráadásul még akár a vizsgatesztben is lehet egy-két idiómaakna. A legeslegtetejébe pedig még a vizsgáztatóknak is szoktak néha ilyenek kiszökkenni a fogaik kerítésén. Úgyhogy ez most egy no nonsense bejegyzés lesz business English idiómákkal. Ha viszont végigszótárazod és a feladatokat megoldod, akkor a végén tálcán kínálom a kedvcsináló képen lévő idiómák magyar fordítását.
a hard-nosed person
fat cats
roaring trade
money-spinner
make a killing
big shot
hang up one’s hat
golden handshake
stay ahead of the pack
cut a deal
be on the make
corner the market
have one’s hand in the till
run a tight ship
cook the books
Ezek közül kéne akkor nyolcat az alábbi mondatokba belépasszírozni.
1. The accounts were completely phony. They … for years.
2. I always have to work so hard, whereas … in the city just get in touch with the right person.
3. None better than him if it is hard work. He is really … .
4. When he retired, he got a generous … .
5. I am sick and tired of it all. I will just … .
6. This invention is very promising. It may turn out to be a real … .
7. This company is the only one importing the product. They have … .
8. I bought these shares cheap and sold them for a lot. I … .
What's the scoop on the new guy? Mi újság az új fiúról?
Does he have the goods? Ő a tuti?
Is he on board with our current strategy? Tisztában van a jelenlegi stratégiánkkal?
He is probably lying low. Valószínűleg meghúzza magát.
He gets the lay of the land. Kiszaszerolja, hogy állnak a dolgok.
This place is so wack. Hervadt egy hely ez.
We are csak shooting the breeze. Csak egy kis szócséplés.
Tanulj velünk angolul, hogy még több kifejezést megismerj! Várjuk jelentkezésedet: www.angolgazdasagi.hu – angol, nem csak gazdasági témában!
Oldal ajánlása emailben
X